Általános szabályok

1. A dolgozatot a NEPTUN-ban kell a megadott határidőre benyújtani PDF-formátumban. (Nyomtatott formában nem kell külön beadni!)

2. A szöveg 12-es méretű Times New Roman (CE) betűtípussal, 1,5-es sortávolsággal és sorkizárással készüljön. A helyesírás-ellenőrző program használata [kritikával] ajánlatos.

3. A bekezdések első sorában 1 cm-es (10 pontos „petites” szövegbetétekben 0,5 cm-es) behúzás alkalmazandó. A bekezdések között nincs sorkihagyás (üres sor), kivéve a beillesztett petites bekezdés-betéteket, amelyek fent és lent sorkihagyással illeszkednek a nagyobb betűs szövegbe.

4. A fontos tények, megállapítások, következtetések a szövegben félkövér dőlt, de legalább dőlt betűkkel legyenek kiemelve.

A munka fejezetekre tagolása értelemszerűen történjen. A szokásos fejezetek a következők (de ezek a dolgozathoz igazítva kis mértékben variálhatók):

Bevezetés
Kutatástörténet
Adat és Módszer
Vizsgált terület bemutatása
Eredmények
Diszkusszió
Következtetések
Összefoglalás

A különböző rendű fejezetcímek külön sorban, eltérő betűtípussal és – a rájuk való hivatkozás megkönnyítése céljából – számozással és betűjelzéssel készüljenek: 1., 2., 3. stb. 1., 2., 3. stb., 1., 2., 3. stb., a) b) c) stb.

Javaslat:

1. Elsőrendű cím (félkövér, balra zárt)

1. Másodrendű cím (félkövér dőlt, balra zárt)

1. Harmadrendű cím (dőlt, 1 cm-es bekezdéssel)

a) N e g y e d r e n d ű  c í m (álló, ritkított [ritkítás: 2 p.] 1 cm-es bekezdéssel)

• A szerző neve (keresztnevének rövidítésével, kis kapitális betűből) + a megjelenés éve; pl.: – szövegkörnyezettől függően – Tóth A. (1999) vagy (Tóth A. 1999). A kis-kapitális formátum Word-ben a CTRL-K gyorsgombbal alkalmazható.

• Idegen nyelvű publikációra való hivatkozás esetén a név két tagja közé vessző kerül, pl.: TÓTH, A., HARRISON, C. stb.).

• Kétszerzős hivatkozás: pl. MAROSI S., SZILÁRD J. (1981) véleménye szerint …

• Ha a hivatkozott munkának háromnál több szerzője van, csak az első szerepeljen: pl. így: KROLOPP E. et al. 1995. Ha adott szerzőnek egy évben több publikációjára történik hivatkozás, akkor az évszámhoz /a, /b stb. írandó.

Az ábrák, képek (külön számozva) a szövegben a dőlt betűs hivatkozás oldalán vagy ahhoz a lehető legközelebb legyenek elhelyezve. Külön ábrajegyzék készítése ajánlott.

Az ábraaláírás(cím és magyarázat) mintája:

3. ábra. A mintaterület talajeróziós térképe. 1 – nem erodált; 2 – gyengén erodált; 3 – közepesen erodált; 4 – stb.

Az értekezés végén a felhasznált munkák jegyzéke szerzők szerint ábécé-sorrendben, ezen belül időrendben legyen.

Folyóiratok esetében a következő sorrendben:

• SZERZŐ

• évszám

• cikk címe

• (pont)

• a folyóirat neve,

• a kötetszám,

• a kezdő és befejező oldalszám;

Könyvek esetében pedig az évszám, a könyvcím (pont) a kiadó, a megjelenés helye és a teljes oldalszám feltüntetése a megadott minta szerinti központozással (pont, vessző, kis- és nagykötőjel, gondolatjel) és betűtípusokkal történjen.

Az Irodalomjegyzék kizárólag a hivatkozott műveket tartalmazza – se többet, se kevesebbet.

A különböző jellegű kiadványok mintája:

ÁDÁM L. 1959: A Móri-árok és északi előterének kialakulása és fejlődéstörténete. Földr. Ért., 8, 277–307.

JASKÓ S., KORDOS L. 1990: A Budapest–Adony–Örkény közötti terület kavics formációja. MÁFI Évi Jel. 1988, 153–167.

KROLOPP E., SÜMEGI P., KUTI L., HERTELENDI E., KORDOS L. 1995: Szeged-Öthalom környéki löszképződmények keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciója. Földt. Közl., 125, 309–361.

MAROSI S.–SZILÁRD J. 1981: A felszín kialakulása. – In: PÉCSI M. (szerk.): Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl), Magyarország tájföldrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 92–100.

PÉCSI M. 1959: A Magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Akadémiai Kiadó, Budapest. 346 p.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR
FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET

TERMÉSZETFÖLDRAJZI TANSZÉK

A DOLGOZAT CÍME

SZAKDOLGOZAT

Készítette:

OKOS TÓNI
FÖLDRAJZ ALAPSZAK