A szakdolgozat formai követelményei
Általános szabályok | 1. A dolgozatot a NEPTUN-ban kell a megadott határidőre benyújtani PDF-formátumban. (Nyomtatott formában nem kell külön beadni!) 2. A szöveg 12-es méretű Times New Roman (CE) betűtípussal, 1,5-es sortávolsággal és sorkizárással készüljön. A helyesírás-ellenőrző program használata [kritikával] ajánlatos. 3. A bekezdések első sorában 1 cm-es (10 pontos „petites” szövegbetétekben 0,5 cm-es) behúzás alkalmazandó. A bekezdések között nincs sorkihagyás (üres sor), kivéve a beillesztett petites bekezdés-betéteket, amelyek fent és lent sorkihagyással illeszkednek a nagyobb betűs szövegbe. 4. A fontos tények, megállapítások, következtetések a szövegben félkövér dőlt, de legalább dőlt betűkkel legyenek kiemelve. |
Belső címoldal | A betűméret és az eloszlás ízlés szerint változtatható. Javasolt minta. |
Tartalomjegyzék | A fejezetcímekkel azonos betűtípusokkal, finom pontozással az oldalszámokig. (Tabulátor!) |
Oldalbeállítás | Margók: fenti 4, bal 3,5, lenti 3, jobb 2,5 cm; élőfej 2 cm. |
Oldalszámozás | 12 pontos számok, az élőlábban középre. |
Fejezetcímek | A munka fejezetekre tagolása értelemszerűen történjen. A szokásos fejezetek a következők (de ezek a dolgozathoz igazítva kis mértékben variálhatók): Bevezetés A különböző rendű fejezetcímek külön sorban, eltérő betűtípussal és – a rájuk való hivatkozás megkönnyítése céljából – számozással és betűjelzéssel készüljenek: 1., 2., 3. stb. 1., 2., 3. stb., 1., 2., 3. stb., a) b) c) stb. Javaslat: 1. Elsőrendű cím (félkövér, balra zárt) 1. Másodrendű cím (félkövér dőlt, balra zárt) 1. Harmadrendű cím (dőlt, 1 cm-es bekezdéssel) a) N e g y e d r e n d ű c í m (álló, ritkított [ritkítás: 2 p.] 1 cm-es bekezdéssel) |
Szakirodalmi hivatkozások (teljes formájukban meg kell jelenniük az Irodalomjegyzékben) |
|
Ábrák, képek | Az ábrák, képek (külön számozva) a szövegben a dőlt betűs hivatkozás oldalán vagy ahhoz a lehető legközelebb legyenek elhelyezve. Külön ábrajegyzék készítése ajánlott. Az ábraaláírás(cím és magyarázat) mintája: 3. ábra. A mintaterület talajeróziós térképe. 1 – nem erodált; 2 – gyengén erodált; 3 – közepesen erodált; 4 – stb. |
Táblázatok | Folyamatos sorszámozással, pontos címmel, lehetőség szerint a szövegbe, a vonatkozó dőlt betűs hivatkozás után vagy ahhoz a lehető legközelebb tördelve. A keretezés és rácsozás felesleges: elválasztó léniák csak a fejlécben, ill. az oszlopok között szükségesek. |
Irodalomjegyzék | Az értekezés végén a felhasznált munkák jegyzéke szerzők szerint ábécé-sorrendben, ezen belül időrendben legyen. Folyóiratok esetében a következő sorrendben:
Könyvek esetében pedig az évszám, a könyvcím (pont) a kiadó, a megjelenés helye és a teljes oldalszám feltüntetése a megadott minta szerinti központozással (pont, vessző, kis- és nagykötőjel, gondolatjel) és betűtípusokkal történjen. Az Irodalomjegyzék kizárólag a hivatkozott műveket tartalmazza – se többet, se kevesebbet.
A különböző jellegű kiadványok mintája: ÁDÁM L. 1959: A Móri-árok és északi előterének kialakulása és fejlődéstörténete. Földr. Ért., 8, 277–307. JASKÓ S., KORDOS L. 1990: A Budapest–Adony–Örkény közötti terület kavics formációja. MÁFI Évi Jel. 1988, 153–167. KROLOPP E., SÜMEGI P., KUTI L., HERTELENDI E., KORDOS L. 1995: Szeged-Öthalom környéki löszképződmények keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciója. Földt. Közl., 125, 309–361. MAROSI S.–SZILÁRD J. 1981: A felszín kialakulása. – In: PÉCSI M. (szerk.): Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl), Magyarország tájföldrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 92–100. PÉCSI M. 1959: A Magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Akadémiai Kiadó, Budapest. 346 p. |
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETFÖLDRAJZI TANSZÉK
A DOLGOZAT CÍME
SZAKDOLGOZAT
Készítette: OKOS TÓNI |