Szakdolgozatok formai követelményei

Általános szabályok

1. A dolgozatot a NEPTUN-ban kell a Tanulmányi Hivatal által megadott határidőre benyújtani PDF-formátumban. (Nyomtatott formában nem kell külön beadni!)

2. A szöveg 12-es méretű Times New Roman (CE) betűtípussal, 1,5-es sortávolsággal és sorkizárással készüljön. A helyesírás-ellenőrző program használata ajánlott.

3. A bekezdések első sorában 1 cm-es behúzás alkalmazandó. A bekezdések között nincs sorkihagyás (üres sor).

4. A fontos tények, megállapítások, következtetések a szövegben félkövér dőlt, de legalább dőlt betűkkel legyenek kiemelve.
Belső címoldal A betűméret és az eloszlás ízlés szerint változtatható. Javasolt minta.
Tartalomjegyzék A fejezetcímekkel azonos betűtípusokkal, pontozással az oldalszámokig. Ha Word-ben készül a dolgozat és a címekre (alcímekre) stílusokat alkalmazott, akkor a Tartalomjegyzéket a Word automatikusan elkészíti (Hivatkozások/Tartalom menüpont).
Oldalbeállítás Margók: fent 4, bal 3,5, lent 3, jobb 2,5 cm; élőfej 2 cm. Ha csak PDF készül, nyomtatás nem, akkor a bal és jobb margó lehet azonos (3-3 cm).
Oldalszámozás 12 pontos számok, az élőlábban középre.
Fejezetcímek

A munka fejezetekre tagolása értelemszerűen történjen. A szokásos fejezetek a következők (de ezek a dolgozathoz igazítva kis mértékben variálhatók):

Bevezetés
Kutatástörténet
Adat és Módszer
Vizsgált terület bemutatása
Eredmények
Diszkusszió
Következtetések
Összefoglalás

A különböző rendű fejezetcímek külön sorban, eltérő betűtípussal és számozással készüljenek.

Javaslat (de nem kötelező jellegű):

1. Elsőrendű cím (félkövér, balra zárt, új oldalra)

1.1. Másodrendű cím (félkövér, dőlt, balra zárt)

1.1.1 Harmadrendű cím (dőlt, 1 cm-es bekezdéssel)

Negyedrendű cím már nem javasolt.
Szakirodalmi
hivatkozások
(teljes formájukban
meg kell jelenniük az
Irodalomjegyzékben)

  • A szerző neve (keresztnevének rövidítésével, kis kapitális betűből) + a megjelenés éve; pl.: – a szövegkörnyezettől függően – Tóth A. (1999) vagy (Tóth A. 1999). A kis-kapitális formátum Word-ben a CTRL-SHIFT-K gyorsgombbal alkalmazható. A keresztnév rövidítése elhagyható (egységesen), kivéve, ha azonos vezetéknevű szerzőből több is van.

  • Idegen nyelvű publikációra való hivatkozás esetén a név két tagja közé vessző kerül, pl. Harrison, C., 2000.

  • Kétszerzős hivatkozás pl. Tóth A., Harrison C. (2000) véleménye szerint …

  • Három vagy több szerző esetén pl. Krolopp E. et al. (1995) azt állította, hogy...

  • Ha adott szerzőnek egy évben több publikációjára történik hivatkozás, akkor az évszámhoz /a, /b stb. írandó.
Ábrák, képek

Az ábrák folyamatos sorszámot kapnak. Az ábrákra a szövegben dőlt betűs hivatkozás legyen (1. ábra). Külön ábrajegyzék készítése ajánlott, de nem kötelező.

Az ábraaláírás az ábra alá kerüljön, középre zárva, dőlt betűvel és eggyel kisebb betűmérettel. Minta:

3. ábra. A mintaterület talajeróziós térképe. 1 – nem erodált; 2 – gyengén erodált; 3 – közepesen erodált; 4 – stb.
Táblázatok

Ugyanúgy, mint az ábrák, de a táblázat címe a táblázat ELÉ kerül, nem utána. Minta:

2. táblázat: Cirkuszvölgyek morfometriai adatai

Táblázat címsorai eltérő betűtípussal legyenek, mint az adatokat tartalmazó cellák.
Irodalomjegyzék

Az értekezés végén a felhasznált munkák jegyzéke szerzők szerint ábécé-sorrendben, ezen belül időrendben legyen.

Folyóiratcikk: SZERZŐ, évszám: Cikk címe. Folyóirat neve, kötetszám, kezdő és befejező oldalszám.

Könyv: SZERZŐ, évszám: Könyvcím. Kiadó, megjelenés helye és a teljes oldalszám feltüntetése.

Internetes hivatkozás:

a) ha a szerző neve és valamilyen cím megállapítható, akkor SZERZŐ, évszám: cím, link (utolsó elérés dátuma: éééé.hh.nn.)

b) egyébként: OLDAL NEVE, évszám (a letöltés éve): cím (ha van ilyen), link, (utolsó elérés dátuma: éééé.hh.nn.)

Az Irodalomjegyzék kizárólag a hivatkozott műveket tartalmazza – se többet, se kevesebbet.

 

A különböző jellegű kiadványok mintája:

ÁDÁM L. 1959: A Móri-árok és északi előterének kialakulása és fejlődéstörténete. Földr. Ért., 8, 277–307.

JASKÓ S., KORDOS L. 1990: A Budapest–Adony–Örkény közötti terület kavics formációja. MÁFI Évi Jel. 1988, 153–167.

KROLOPP E., SÜMEGI P., KUTI L., HERTELENDI E., KORDOS L. 1995: Szeged-Öthalom környéki löszképződmények keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciója. Földt. Közl., 125, 309–361.

MAROSI S.–SZILÁRD J. 1981: A felszín kialakulása. – In: PÉCSI M. (szerk.): Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl), Magyarország tájföldrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 92–100.

PÉCSI M. 1959: A Magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Akadémiai Kiadó, Budapest. 346 p.

GEOPORTAL ARSO, 2024: Lidar GIS Viewer, https://gis.arso.gov.si/evode/profile.aspx?id=atlas_voda_Lidar@Arso&culture=sl-SI (Utolsó elérés dátuma: 2024.01.01.)

 

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR
FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET

TERMÉSZETFÖLDRAJZI TANSZÉK

 

 

A DOLGOZAT CÍME

 

SZAKDOLGOZAT

 

 

Készítette:

OKOS TÓNI
FÖLDRAJZ ALAPSZAK

 

Témavezető:

DR. ZSENI HUBA
EGYETEMI DOCENS
 
 

Budapest

2024