A szakdolgozat formai követelményei

 

Általános szabályok

1. A dolgozatot a NEPTUN-ban kell a megadott határidőre benyújtani PDF-formátumban. (Nyomtatott formában nem kell külön beadni!)

2. A szöveg 12-es méretű Times New Roman (CE) betűtípussal, 1,5-es sortávolsággal és sorkizárással készüljön. A helyesírás-ellenőrző program használata [kritikával] ajánlatos.

3. A bekezdések első sorában 1 cm-es (10 pontos „petites” szövegbetétekben 0,5 cm-es) behúzás alkalmazandó. A bekezdések között nincs sorkihagyás (üres sor), kivéve a beillesztett petites bekezdés-betéteket, amelyek fent és lent sorkihagyással illeszkednek a nagyobb betűs szövegbe.

4. A fontos tények, megállapítások, következtetések a szövegben félkövér dőlt, de legalább dőlt betűkkel legyenek kiemelve.

Belső címoldal A betűméret és az eloszlás ízlés szerint változtatható. Javasolt minta.
Tartalomjegyzék A fejezetcímekkel azonos betűtípusokkal, finom pontozással az oldalszámokig. (Tabulátor!)
Oldalbeállítás Margók: fenti 4, bal 3,5, lenti 3, jobb 2,5 cm; élőfej 2 cm.
Oldalszámozás 12 pontos számok, az élőlábban középre.
Fejezetcímek

A munka fejezetekre tagolása értelemszerűen történjen. A szokásos fejezetek a következők (de ezek a dolgozathoz igazítva kis mértékben variálhatók):

Bevezetés
Kutatástörténet
Adat és Módszer
Vizsgált terület bemutatása
Eredmények
Diszkusszió
Következtetések
Összefoglalás

A különböző rendű fejezetcímek külön sorban, eltérő betűtípussal és – a rájuk való hivatkozás megkönnyítése céljából – számozással és betűjelzéssel készüljenek: 1., 2., 3. stb. 1., 2., 3. stb., 1., 2., 3. stb., a) b) c) stb.

Javaslat:

1. Elsőrendű cím (félkövér, balra zárt)

1. Másodrendű cím (félkövér dőlt, balra zárt)

1. Harmadrendű cím (dőlt, 1 cm-es bekezdéssel)

a) N e g y e d r e n d ű  c í m (álló, ritkított [ritkítás: 2 p.] 1 cm-es bekezdéssel)

Szakirodalmi
hivatkozások
(teljes formájukban
meg kell jelenniük az
Irodalomjegyzékben)
  • A szerző neve (keresztnevének rövidítésével, kis kapitális betűből) + a megjelenés éve; pl.: – szövegkörnyezettől függően – Tóth A. (1999) vagy (Tóth A. 1999). A kis-kapitális formátum Word-ben a CTRL-K gyorsgombbal alkalmazható.

  • Idegen nyelvű publikációra való hivatkozás esetén a név két tagja közé vessző kerül, pl.: TÓTH, A., HARRISON, C. stb.).

  • Kétszerzős hivatkozás: pl. MAROSI S., SZILÁRD J. (1981) véleménye szerint …

  • Ha a hivatkozott munkának háromnál több szerzője van, csak az első szerepeljen: pl. így: KROLOPP E. et al. 1995. Ha adott szerzőnek egy évben több publikációjára történik hivatkozás, akkor az évszámhoz /a, /b stb. írandó.

Ábrák, képek

Az ábrák, képek (külön számozva) a szövegben a dőlt betűs hivatkozás oldalán vagy ahhoz a lehető legközelebb legyenek elhelyezve. Külön ábrajegyzék készítése ajánlott.

Az ábraaláírás(cím és magyarázat) mintája:

3. ábra. A mintaterület talajeróziós térképe. 1 – nem erodált; 2 – gyengén erodált; 3 – közepesen erodált; 4 – stb.

Táblázatok
Folyamatos sorszámozással, pontos címmel, lehetőség szerint a szövegbe, a vonatkozó dőlt betűs hivatkozás után vagy ahhoz a lehető legközelebb tördelve. A keretezés és rácsozás felesleges: elválasztó léniák csak a fejlécben, ill. az oszlopok között szükségesek.
Irodalomjegyzék

Az értekezés végén a felhasznált munkák jegyzéke szerzők szerint ábécé-sorrendben, ezen belül időrendben legyen.

Folyóiratok esetében a következő sorrendben:

  • SZERZŐ

  • évszám

  • cikk címe

  • (pont)

  • a folyóirat neve,

  • a kötetszám,

  • a kezdő és befejező oldalszám;

Könyvek esetében pedig az évszám, a könyvcím (pont) a kiadó, a megjelenés helye és a teljes oldalszám feltüntetése a megadott minta szerinti központozással (pont, vessző, kis- és nagykötőjel, gondolatjel) és betűtípusokkal történjen.

Az Irodalomjegyzék kizárólag a hivatkozott műveket tartalmazza – se többet, se kevesebbet.

 

A különböző jellegű kiadványok mintája:

ÁDÁM L. 1959: A Móri-árok és északi előterének kialakulása és fejlődéstörténete. Földr. Ért., 8, 277–307.

JASKÓ S., KORDOS L. 1990: A Budapest–Adony–Örkény közötti terület kavics formációja. MÁFI Évi Jel. 1988, 153–167.

KROLOPP E., SÜMEGI P., KUTI L., HERTELENDI E., KORDOS L. 1995: Szeged-Öthalom környéki löszképződmények keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciója. Földt. Közl., 125, 309–361.

MAROSI S.–SZILÁRD J. 1981: A felszín kialakulása. – In: PÉCSI M. (szerk.): Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl), Magyarország tájföldrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 92–100.

PÉCSI M. 1959: A Magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Akadémiai Kiadó, Budapest. 346 p.

 

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR
FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET

TERMÉSZETFÖLDRAJZI TANSZÉK

 

 

A DOLGOZAT CÍME

 

SZAKDOLGOZAT

 

 

Készítette:

OKOS TÓNI
FÖLDRAJZ ALAPSZAK

 

Témavezető:

DR. ZSENI HUBA
EGYETEMI DOCENS
 
 

Budapest

2012