KARSZTKUTATÁS

Telbisz Tamás,  Mari László, Móga János, Bódai Barbara

Külön oldalon: Karsztkutatás az ELTE-n

A karsztkutatás rendkívül sokszínű témakör, melynek az alábbi részterületeivel foglalkozunk a tanszéken:  

1) Karszt-morfogenetika, morfometria: a morfogenetika a karsztos formák kialakulását vizsgálja. Ennek során összefüggéseket keresünk bizonyos jellemzők között, illetve terület, éghajlat, kőzet szerint megpróbálunk jellegzetes típusokat elkülöníteni. A morfometria a karsztos felszínformák geometriai jellemzőit méri. A vizsgálatok célja, hogy a geometriai jellemzők révén a felszínformák kialakulását, fejlődését jobban megértsük. Elsősorban töbrök, illetve poljék álltak eddig a morfometriai vizsgálatok homlokterében. Az elemzések során a GIS módszerek (pl. digitális domborzatelemzés) meghatározó jelentőségűek. Főbb kérdések: mi határozza meg egy adott felszínforma méretét, sűrűségét, térbeli mintázatát? Hogyan hat a szerkezet, az alapkőzet, a domborzat, az idő a formák fejlődésére? (LINK)
	2) Emberi hatások a karszton: napjainkban a felszín legfőbb alakítója az ember. Az emberi hatások kisebb mértékben, vagy esetenként igen durván formálják a karsztvidékeket. A karsztvizek szennyezése, a felszínborítás átalakulása, a bányászat hatásai igen változatos módokon jelentkezhetnek, ezeket vizsgáljuk különböző országokban fekvő mintaterületeken.
3) Természetvédelem, geoturizmus, élet a karsztokon: a karsztvidékek általában mostoha feltételeket teremtenek az emberi megélhetés számára. Ugyanakkor a látványos karsztos formák (barlangok, szurdokok, szakadéktöbrök) és a viszonylagosan érintetlen természeti környezet napjainkban jó lehetőséget kínál a (geo)turizmus fejlesztésére, illetve mindenképpen védelmet érdemel. Ezeknek a lehetőségeit, a felmerülő ellentmondásokat vizsgáljuk különböző mintaterületeken, nemzeti parkokban, geoparkokban. Az alapvető természetföldrajzi jellemzésen túl ezen vizsgálatokban inkább társadalomföldrajzi módszerek (pl. kérdőívezés, interjúkészítés, statisztikai elemzések) kapnak szerepet. (LINK)
	4) Sókarsztok: a só jó oldódása miatt a sókarsztok különösen gyorsan átalakuló formakinccsel rendelkeznek. Ráadásul ezt az emberi tevékenység (sóbányászat) is erőteljesen befolyásolja. A sókarsztok különleges formakincsét terepi megfigyelésekkel, drón-alapú vizsgálatokkal és egyéb módszerekkel vizsgáljuk.
5) Édesvízi mészkövek: az édesvízi mészkövek geológiai értelemben gyorsan alakuló formák, és vizsgálatukkal sok érdekes információt nyerhetünk a karsztvizek változásairól, vagy éppen az éghajlatról. Ezeknél a vizsgálatoknál elsősorban geokémiai módszereket alkalmazunk.

Két online térkép, ami érdemes nézegetni:

1) Karsztok és nemzeti parkok, illetve geoparkok

A térkép linkje: http://karst.elte.hu/maps/EuKarstMap_HU.html

Egy érdekes tény: az európai nemzeti parkok negyede, és az európai geoparkok fele (!) tekinthető részben vagy egészben karsztosnak.

2) Töbrös területek a magyarországi karsztokon

A térkép linkje: http://karst.elte.hu/maps/SinkholesHungaryMap_HU.html

A töbrök a legjellemzőbb felszíni karsztformák. Magyarország egyes karsztvidékein rengeteg van belőlük, máshol szinte semmi. Hogy melyek a sűrűn töbrösödött karsztok Magyarországon, és hogy mi ennek az oka azt a térkép rövid leírásában ITT lehet megtalálni.

Néhány publikáció a karsztkutatás témakörében:

1) Karszt-morfometria, morfogenetika

Telbisz, Tamás. 2021. Lidar-Based Morphometry of Conical Hills in Temperate Karst Areas in Slovenia. Remote Sensing 13, no. 14: 2668. https://www.mdpi.com/2072-4292/13/14/2668

Telbisz, T., Látos, T., Deák, M., Székely, B., Koma, Z., & Standovár, T. (2016). The advantage of lidar digital terrain models in doline morphometry compared to topographic map based datasets–Aggtelek karst (Hungary) as an example. Acta Carsologica, 45(1), 5-18.

Móga, J. (2016). Reconstruction of the Development History of Karstic Water Networks on the Southern Part of the Gömör-Torna Karst on the Basis of Ruined Caves and Landforms. Acta Carsologica, 28(2).

Móga, J. (2016). Morphogenetical Karst Types of the Transylvanian Mountains (Mt. Apuseni. Acta Carsologica, 31(3).

Telbisz, T., Eisam Eldeen, F., Imecs, Z., & Mari, L. (2014). Geomorphometric Analysis And The Evolution Of Drainage Network In Trascău Mountains (Romania). Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences, 9(4), 5-17.

Telbisz, T ; Ádám, E. (2011): A Felső-hegy, a Mészkő-tető, a Barkai- és a Szádelői-fennsík domborzati és töbör-morfometriai elemzése térinformatikai eszközökkel. Karsztfejlődés, 16, 87-102.

Telbisz, T ; Móga, J. ; Kósik, Sz. (2009): A Pelsőci-fennsík digitális domborzatelemzése és töbör-morfometriai jellemzése. Karsztfejlődés, 14, 121-138.

Telbisz, T ; Mari, L ; Kohán, B ; Čalič, J. (2007): A szerbiai Miroč-hegység töbreinek térinformatikai és GPS-es terepi vizsgálata. Karsztfejlődés 12 pp. 71-90.

2) Emberi hatások a karszton

Móga, J., Strat, D., Iván, V., Mari, L., Kiss, K., Szabó, M., Borsodi A. & Csüllög, G. (2017). Changes of the karst landscape and epikarst system in the area of the Tapolca karst terrains, North-West Balaton Highlands, Hungary. In: Forum Geografic, 16(1), 12-25.

Móga J., Kiss K., Szabó M., Kériné Borsodi A., Kéri A., Mari L., Knáb M., Iván V. (2013). Hazards and landscape changes (degradations) on Hungarian karst mountains due to natural and human effects. Journal of Mountain Science, 10(1), 16-28.

3) Természetvédelem, geoturizmus, élet a karsztokon

Telbisz, T., Mari L., Gruber, P., Kőszegi, M., Bottlik Zs., Standovár, T., 2018. Képes-e egy nemzeti park a regionális fejlődést előmozdítani? - Az Aggteleki Nemzeti Park speciális esete. In: Fazekas I., Kiss E., Lázár I.: Földrajzi tanulmányok 2018, Debrecen, 251-254.

Mari L., Telbisz T., 2018: Karsztvidékek az európai nemzeti parkokban (European national parks with karst landscapes), Karsztfejlődés 23, 207-217.

Telbisz T, Mari L, Bottlik Zs, Imecs Z, Petrvalská A, Kőszegi M (2015): Karszt és társadalom kapcsolatainak összehasonlító elemzése. In: Horváth, G. (szerk.) Tájhasználat és tájvédelem – kihívások és lehetőségek. VI. Magyar Tájökológiai Konferencia előadásai, ELTE TTK, 167-176.

Telbisz, T., Bottlik, Z., Mari, L., & Petrvalská, A. (2015). Exploring relationships between karst terrains and social features by the example of Gömör-Torna Karst (Hungary-Slovakia). Acta Carsologica, 44(1), 121-137.

Telbisz, T., Boer, Á., Csernátoni, A., Imecs, Z., Mari, L., Bottlik, Z., & Szabó, O. (2015). A Királyerdő karsztvidéke: morfológiai kérdések és élet a karszton. Karst Development/Karsztfejlődés, 20, 167-184.

4) Sókarsztok

Móga J., Strat D., Szabó J., Ambrus B., Borsodi A. (2018): A Meledic-fennsík (Románia) sódolináinak genetikai, morfológiai és morfometriai vizsgálata. Karsztfejlődés 23, 141-162.

Móga, J., Lippman, L., Tombor, E., Fehér, K., Kéri, A., & Borsodi, A. (2015). Az Aknaszlatinai-sókarszt felszínalaktani vizsgálata. Karsztfejlődés, 20, 185-213.

5) Édesvízi mészkövek

Bódai, B., Kele, S., Kármán, K., Czuppon, G., & Móga, J. (2015). A Bakonyi Csurgó-Kút vizének és forrásmészkövének stabilizotóp-geokémiai vizsgálata. Karsztfejlődés, 20, 49-62.